Császárnénak szántak

Oldal tartalma:

Stefánia - Császárnénak szántak

Letöltés Császárnénak szántak könyvet pdf, epub és mobi

Császárnénak szántak.pdf
Császárnénak szántak.epub
Császárnénak szántak.mobi

  • Európa Könyvkiadó
  • Életrajz
  • 296 oldal
  • Kötés: keménytáblás, védőborítóval
  • ISBN: 9789634056713
  • Cikkszám: 1062795
  • Nyelv: magyar hu-HU
  • Kiadás éve:

A könyv részletei Császárnénak szántak

Töltse le az ingyenes PDF Császárnénak szántak fájlt. Töltsön le több ezer ebook-ot, könyvet, regényt EPUB, MOBI formátumban, PDF-t ingyenesen és regisztráció nélkül a honlapunkon. Honlapunk egy ingyenes blog, amely lehetővé teszi ingyenes pdf-könyvek, digitális könyv letöltését, minden pdf-könyvet ingyenesen. Általában ez a könyv 10,00 EUR-t fizetett. Itt ingyenesen letöltheti ezt a könyvet PDF formátumban anélkül, hogy többet kellene költenie. A Császárnénak szántak PDF letöltéséhez ingyenesen kattintson az alábbi letöltési linkre.

Könyv Összegzés Császárnénak szántak (pdf, epub és mobi)

Császárnénak szántak leírása

Miért írta meg Stefánia özvegy trónörökösné ezt a könyvet negyvenhat évvel a tragédia után? Nyilván elsősorban azért, hogy az eseményekről végre a maga változatát – a maga igazságát! – közzétegye.

Stefánia éretlen bakfis volt, amikor a hatalmi-családi érdekek kijelölték házastársát. A felnőtté válás forradalmát már nem szülei ellenében, hanem a férjével szemben vívta meg. Sorsuk reménytelenségét kevés tény jelezheti pontosabban, mint az, hogy ezt Rudolf valószínűleg észre sem vette.

A kortársak emlékei szerint az igazi megrendülést számára nem Rudolf elvesztése, hanem halálának a módja okozta. Részegen végzett előbb a szeretőjével (ez valójában gyilkosság), majd magával – mindennek egy majdnem császárné szemszögéből volt valami végletesen alantas, kispolgári, méltatlan karaktere. Ilyesmit érezhetett Ferenc József császár is, amikor állítólag azt mondta a fiáról: „úgy halt meg, mint egy szabó”. Ehhez társult, hogy anyósa és apósa éreztették vele: felelősnek tartják Rudolf tragédiájáért. Az idő múlása sem hozott igazi lelki megnyugvást, mert a kialakuló mítosz is fölébe kerekedett: egyenesen „szerelmi regényt” formált a történetből, amelyben ő a megcsalt feleség nevetséges szerepébe szorult bele, miközben saját magát érezte az igazi áldozatnak, hiszen ő lehetett volna a korabeli Európa második leghatalmasabb területű birodalmának legelső asszonya, császárnéja!

Vajon mit szólt a memoárhoz Lónyay Elemér, Stefánia második férje? A tartalmas és személyes, míves szöveg varázsa nyilván megfogta őt is, és még inkább azt kívánhatta, hogy az írással az asszony immár azt a mélyebb, lelki célt is elérje, amelyért valójában tollat fogott: hogy végképp elszámoljon – kimondom a szót: leszámoljon – a halottal, aki éltében-holtában annyi igazságtalannak érzett bajt és bánatot okozott neki.

Csorba László

A jegyzeteket és az utószót írta: Csorba László

 

Stefánia 
belga királyi hercegnő 
Szászország hercegnője 
szász-coburg-gothai hercegnő 
született Laeken kastélyban 1864. május 21-én. 

1881. május 10-én házasságra lépett Bécsben 
Rudolf főherceggel, 
az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösével, 
aki Laxenburgban született 1858. augusztus 21-én, 
elhalálozott Mayerlingben 1889. január 30-án. 

Leányuk: Erzsébet főhercegnő, 
született Laxenburgban 1883. szeptember 2-án, 
elhalálozott Bécsben 1963. március 16-án. 


Stefánia második házassága 1900. március 22-én köttetett 
a Miramare kastélyban. 
Férje, Lónyay Elemér herceg 
Magyarországon, Bodrogolasziban született 1863. augusztus 24-én, 
elhalálozott Budapesten 1946. július 29-én. 

Lónyay Elemért és a Pannonhalmán 1945. augusztus 23-án elhunyt Stefániát a Pannonhalmi Bencés Főapátság kriptájában helyezték örök nyugalomra. 

Leave a Reply